Egyházak
Keresztelő Szent János (Iván) egyházközség
(Szentiván, Alsótold, Felsőtold, Garáb, Kutasó, Bokor)
Év | Lakos | Katolikus | Keresztelés | Temetés | Esküvő | Iskolás | Elsőáldozó | Bérmálkozó |
|
1880 | 1800 |
|
|
|
|
|
|
|
|
1912 |
|
| 59 | 34 | 13 |
| 38 |
|
|
1913 |
|
| 60 | 35 | 12 |
| 42/18 |
| Külön él 3 pár |
1914 |
|
| 61 | 27 | 7 |
| 32/15 |
|
|
1930 | 2200 | 1800 | 46 |
|
|
|
|
|
|
1967 |
|
| 22 | 18 | 10 | 184 | 16 |
|
|
1968 |
|
| 19 | 13 | 10 |
|
|
|
|
1969 |
|
| 14 | 12 | 13 |
|
|
|
|
1975 |
|
|
|
|
|
|
| 37 |
|
1980 | 1620 | 1260 | 18 |
|
|
|
|
|
|
Szentségimádási napok: II.17. és VI.24.
Gazdag papok?
Az egyházközségnek a filiákban "semmi ingatlan birtoka nincs", ill. ami ott volt azzal a helyi közösség rendelkezett.
Legbiztosabb bevétel a Vácon kezelt örökös mise-alapítványok (Ruff atya, Gyürky, Pohánka, Balázs, Siraky, Oliva), ill. az állami támogatás (kongrua)
Födbirtoka csekély, az 1951-es "önként felajánlás" is csak 18 kh 75 négyszögölt ad át az államnak. Földje (szántó, legelő, erdő) több helyen szétszórtan, gyenge minőségű volt.
Nem árt tudni, hogy a dézsma/tized: elosztása így rendeltetett: ¼ a püspökségé, ¼ a papé, ¼ az egyházközségé (templom, iskola, temető, kántortanító, harangozó, …), és ¼ a szegényeké!
Az egyházközség (53) plébánosából
1. | Lányi Mihály | 1759-63 | (4 ferences barát is besegített rövid ideig – 1790, 1822, 1858, 1860)) |
24. | Julina István | 1852-58 | A temetőnkben nyugszik |
32. | Ruff Győző | 1877 | 1884 ápr.30-án hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. Alapítványa volt évfordulós misére és sírgondozásra |
35. | Szijjártó Ferenc | 1902 |
|
| Kopeczky József | 1911 |
|
| Balás László | 1929 |
|
| Ócsay György | 1931 | "jó ember volt, de nagyon szerette a bort", irodalmi hajlamai voltak |
| Krista Menyhért | 1937 | Menyus bácsi a templom beázása miatt az iskolában misézik, a strand kedvelője, saját pénzén veszi a telket eredetileg nyaralónak, erre épül az új templom |
| Bándy Tibor | 1941 | a templomépítő, 1942 jún. 14-én elhunyt |
| Bátyi Pál | 1942 |
|
| Csollák Lajos | 1942 | templomszentelés 1942.szept.8. dr. Kovács Vince püspök |
| Pataki József | 1945 | iskola államositása, egyházi javak "önként felajánlása", - Zsámbokra került, hamarosan elhunyt |
| Szabó István | 1954 | plébánia rendbetétele, villany, szószék |
| Fábián István | 1963 | a politika engedte, hogy plébános legyen - fiatalos lendülettel állt a munkába - hogy néhány hónap után félreállitsa |
| Major István | 1963 | mise a bokri evangélikus templomban ill. lelkészházban |
| Füles Lajos | 1966 | fiatalos, titokban szalézi szerzetes, fellendülést vált ki,70-90 fő a hajnali miséken, lelkigyakorlatok, 50 férfi búcsús gyónik- Máriabesnyőn, megduplázódik az áldozók száma, megnégyszereződik a bevétel (50-120 Ft párbér), kazettás mennyezet, világitás, festés, szembemiséző oltár, oltárkép Takács István művésztől ... 1996-ban elhuny Kispest-Wekerle telepen
|
| dr.Szegedi László | 1970 | igényes, következetes lelkiélet kialakítására törekedett - Sülysápon szolgál, fiatalokat szervez, könyvet ír, kispapokat és hittanárokat tanít |
| Szabó István | 1973 | másodszor szolgált itt, szent életű, - temetői torony felújitása, ezüst, arany majd gyémánt miséjét is Szentivánon mondta, a falunk után még vagy 10 évig Turán volt kisegitő, majd a székesfehérvári papi otthonban él, imádkozott volt hiveiért, az ország jövőjéért, szülőfalujában, Palotáson temettük |
| Csorba József | 1988 |
|
| Szabadosi László | 1989 |
|
|
| 1996 - | Finta Lajos atya látja el Nagylócról |
dr. Hornyák Imre Urus Attila 2011- Nagylócról |
Templombelső
Az oltárképét (Mária születését) Takács István mezőkövesdi festő készítette. A régi templom oltárképét, a falu és az egyházközség névadójának, védőszentjének ábrázolását 1912-ben a csongrádi Piroska István festette. Egy Szent Imrét ábrázoló, alsótoldi Farádi Veres Iza(bella) bárónő festmény is a szentélyben van elhelyezve. Templomunkat díszíti a szülei által falunkból származó, Bakallár József festőművésznek Cserhátszentiváni Corpus című ecset-imája is. A fából készült berendezési tárgyakat (oltár, szószék, mennyezetborítás) Ocsovai József hatvani asztalos készítette.
Keresztelő Szent János egyházközség és Kisboldogasszony templom?
Ozsvári Lajos bujáki esperes mesélte: „... megkerestek a falu férfiai és előadták, hogy ők tisztelik K.Szt. Jánost, hiszen a falu névadója is, de olyan korán (jún.24) van a búcsú napja, hogy még nincs csirke, nem lehet jó vendégséget tartani ... mosolyogtam, de megértettem őket.”
Szentiványi katolikus közösség történelme
1087 ? Ribánszky atya 1797-ből származó feljegyzése szerint egy latin nyelvű kőtáblán ez volt olvasható: "Keresztelő Szent János (Iván) tiszteletére épült (egy)ház A.L.R.A. 1087".
1327 Váci egyházmegyei dokumentumok szerint 1327-ben volt felszentelt templom a faluban. Korabeli szokás, hogy a templom védőszentjéről nevezik el a falut is.
1552 a török elpusztítja a környéket, a falut, a templomot.
1746 a falu Ecseg, majd Mátraszőllős fiókegyháza
1752-59 a régi, török által elpusztított templom köveiből új templom épül
1757 a váci püspök harangot ajándékoz a falunak
1760 önálló szabad püspöki (gróf Esterházy Károly - Vác) adományozású plébánia, önálló anyakönyvezési joggal
1771 templombővítés
1780 áll a plébánia épülete
1818 ecsegi esperesi kerülethez tartozik)
1810 a temetőben fa feszület öntöttvasvas corpus-szal (állíttatta Gyurcsányi János)
1823 említésre kerül a katolikus iskola
1841 új iskolát építtet Kállay Ráfael váci püspök
1867 templomfelújítás
1930 a templom már nem használható, az iskolában vannak a szentmisék. (Restaurált tornya a temetőben iránymutatónk lehet)
1935 a falu Palásty István jegyzősége alatt saját erőből teljesen új 3 szobás plébániát épít (=mai), a plébániának kegyurai nem voltak
1941 Bándy Tibor plébános nagy lelkesedése magával ragadja a falut. Téglajegyeket jegyeztetve gyűjtésbe kezdenek, s sok munkával, áldozatokkal új, a mai templomot építik fel, a Krista Menyhért atya ajándékozta telekre. Közben az alig 5 éve pap Bándy atya megbetegszik, elhuny. Vácon nyugszik. R.I.P. N.B! Az atya 1941-ben (!) évi 4 alkalommal újságot ad ki Katolikus Szó címmel.
1942. szeptember 8.: Kovács Vince püspök Kisboldogasszony (Kisasszony) tiszteletére felszenteli a templomot.
1945. szeptember 11. Historia Domus: 250 (gyalog)zarándok Szentkútra, többnyire férfiak, köztük 22 hazatért hadifogoly. (1958-ban is jött még haza hadifogoly aki fényképről felismerte a Noskó testvérpárt, mint egykori rabtársat).
1951 Pataki József plébános "önként felajánlja" 18 kh 75 négyszögöl földterületét az államnak.
1967 betiltják az úrnapi körmenetet a falu utcáján
1969 jún. 29-én primíciáját (első miséjét ) tartja a falu első papja Murányi Miklós, a Marsalkó és Noskó család sarja
1972 (aug. 20.) Szentkúti búcsún 120 fővel
2001 Szentivánon így válaszoltak a népszámlálás nemzetiségi és vallási kérdéseire:
Magyar 100%, katolikus 92,3%, evang. 5,4%. (a fővárosban 16 % nem is válaszolt, 19,5 % nem vallásos, számtalan szekta még a szomszéd falvakban is).
2008 Vasárnap is csak 15-20 fő a szentmisén. („Uram ha csak … igazat is találsz …?”)
Evangélikus egyház
A 150 éves török pusztítás után „Felvidéki luteránus tótokkal telepítik be …" - állt Antal Károly alsótoldi származású helytörténész értékes gyűjteményében. Valójában a visszatelepülő Aranyi és Siraky család időközben ágostai hitre tért
1779 fa harangláb készül
1798 ágostai (evangélikus) iskolai is működik, a tanterem egyben imaház is, Bér lelkészséghez tartoznak
1863 harangot kap az evangélikus templom. (Felirata: A szentiványi Ág. Htv. Evang. leány egyház tulajdona. Bozó Pál feügyelő, Moravcsik Mihály lelkész, Siraky Lajos gondnok, Kotász Mihály tanító alatt 1863. Öntötte Walser Ferenc Pesten.)
A XX. sz. második felében Bokor lelkésze látja el, ma újra Bérhez tartozik
Apró kő temploma (55 m2-es) rozogaságában megállítandó, egyszerűségében is szép, fa haranglábja felújításért kiált.
A II. Vatikáni zsinat után (Major atya idejében) használhatn(j)ák a szentiváni katolikus templomot, ill. ők felajánlották a bokri lelkészlakjukat misézésre.
Izraelita közösség
Zsinagóga
Sziráki járás temetője