Egyházak

Keresztelő Szent János (Iván) egyházközség

(Szentiván, Alsótold, Felsőtold, Garáb, Kutasó, Bokor)

Év

Lakos

Katolikus

Keresztelés

Temetés

Esküvő

Iskolás

Elsőáldozó

Bérmálkozó

 

1880

1800

 

 

 

 

 

 

 

 

1912

 

 

59

34

13

 

38

 

 

1913

 

 

60

35

12

 

42/18

 

Külön él 3 pár

1914

 

 

61

27

7

 

32/15

 

 

1930

2200

1800

46

 

 

 

 

 

 

1967

 

 

22

18

10

184

16

 

 

1968

 

 

19

13

10

 

 

 

 

1969

 

 

14

12

13

 

 

 

 

1975

 

 

 

 

 

 

 

37

 

1980

1620

1260

18

 

 

 

 

 

 

 

Szentségimádási napok: II.17. és VI.24.

Gazdag papok?

Az egyházközségnek a filiákban "semmi ingatlan birtoka nincs", ill. ami ott volt azzal a helyi közösség rendelkezett.

Legbiztosabb bevétel a Vácon kezelt örökös mise-alapítványok (Ruff atya, Gyürky, Pohánka, Balázs, Siraky, Oliva), ill. az állami támogatás (kongrua)

Födbirtoka csekély, az 1951-es "önként felajánlás" is csak 18 kh 75 négyszögölt ad át az államnak. Földje (szántó, legelő, erdő) több helyen szétszórtan, gyenge minőségű volt.

Nem árt tudni, hogy a dézsma/tized: elosztása így rendeltetett: ¼ a püspökségé, ¼ a papé, ¼ az egyházközségé (templom, iskola, temető, kántortanító, harangozó, …), és ¼ a szegényeké!

Az egyházközség (53) plébánosából

1.

Lányi Mihály

1759-63

(4 ferences barát is besegített rövid ideig – 1790, 1822, 1858, 1860))

24.

Julina István

1852-58

 A temetőnkben nyugszik

32.

Ruff Győző

1877

1884 ápr.30-án hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. Alapítványa volt évfordulós misére és sírgondozásra

35.

Szijjártó Ferenc

1902

 

 

Kopeczky József

1911

 

 

Balás László

1929

 

 

Ócsay György

1931

"jó ember volt, de nagyon szerette a bort", irodalmi hajlamai voltak

 

Krista Menyhért

1937

Menyus bácsi a templom beázása miatt az iskolában misézik, a strand kedvelője, saját pénzén veszi a telket eredetileg nyaralónak, erre épül az új templom

 

Bándy Tibor

1941

a templomépítő, 1942 jún. 14-én elhunyt

 

Bátyi Pál

1942

 

 

Csollák Lajos

1942

templomszentelés 1942.szept.8. dr. Kovács Vince püspök

 

Pataki József

1945

iskola államositása, egyházi javak "önként felajánlása", - Zsámbokra került, hamarosan elhunyt

 

Szabó István

1954

plébánia rendbetétele, villany, szószék

 

Fábián István

1963

a politika engedte, hogy plébános legyen - fiatalos lendülettel állt a munkába - hogy néhány hónap után félreállitsa

 

Major István

1963

mise a bokri evangélikus templomban ill. lelkészházban

 

Füles Lajos

1966

fiatalos, titokban szalézi szerzetes, fellendülést vált ki,70-90 fő a hajnali miséken, lelkigyakorlatok, 50 férfi búcsús gyónik- Máriabesnyőn, megduplázódik az áldozók száma, megnégyszereződik a bevétel (50-120 Ft párbér), kazettás mennyezet, világitás, festés, szembemiséző oltár, oltárkép Takács István művésztől ... 1996-ban elhuny Kispest-Wekerle telepen

 

 

dr.Szegedi László

1970

igényes, következetes lelkiélet kialakítására törekedett - Sülysápon szolgál, fiatalokat szervez, könyvet ír, kispapokat és hittanárokat tanít

 

Szabó István

1973

másodszor szolgált itt, szent életű, - temetői torony felújitása, ezüst, arany majd gyémánt miséjét is Szentivánon mondta, a falunk után még vagy 10 évig Turán volt kisegitő, majd a székesfehérvári papi otthonban él, imádkozott volt hiveiért, az ország jövőjéért, szülőfalujában, Palotáson temettük

 

Csorba József

1988

 

 

Szabadosi László

1989

 

 

 

1996 -

Finta Lajos atya látja el Nagylócról

dr. Hornyák Imre

Urus Attila 2011- Nagylócról

Templombelső

Az oltárképét (Mária születését) Takács István mezőkövesdi festő készítette. A régi templom oltárképét, a falu és az egyházközség névadójának, védőszentjének ábrázolását 1912-ben a csongrádi Piroska István festette. Egy Szent Imrét ábrázoló, alsótoldi Farádi Veres Iza(bella) bárónő festmény is a szentélyben van elhelyezve. Templomunkat díszíti a szülei által falunkból származó, Bakallár József festőművésznek Cserhátszentiváni Corpus című ecset-imája is. A fából készült berendezési tárgyakat (oltár, szószék, mennyezetborítás) Ocsovai József hatvani asztalos készítette.

Keresztelő Szent János egyházközség és Kisboldogasszony templom?

Ozsvári Lajos bujáki esperes mesélte: „... megkerestek a falu férfiai és előadták, hogy ők tisztelik K.Szt. Jánost, hiszen a falu névadója is, de olyan korán (jún.24) van a búcsú napja, hogy még nincs csirke, nem lehet jó vendégséget tartani ... mosolyogtam, de megértettem őket.”

Szentiványi katolikus közösség történelme

1087 ? Ribánszky atya 1797-ből származó feljegyzése szerint egy latin nyelvű kőtáblán ez volt olvasható: "Keresztelő Szent János (Iván) tiszteletére épült (egy)ház A.L.R.A. 1087".

1327 Váci egyházmegyei dokumentumok szerint 1327-ben volt felszentelt templom a faluban. Korabeli szokás, hogy a templom védőszentjéről nevezik el a falut is.

1552 a török elpusztítja a környéket, a falut, a templomot.

1746 a falu Ecseg, majd Mátraszőllős fiókegyháza

1752-59 a régi, török által elpusztított templom köveiből új templom épül

1757 a váci püspök harangot ajándékoz a falunak

1760 önálló szabad püspöki (gróf Esterházy Károly - Vác) adományozású plébánia, önálló anyakönyvezési joggal

1771 templombővítés

1780 áll a plébánia épülete

1818 ecsegi esperesi kerülethez tartozik)

1810 a temetőben fa feszület öntöttvasvas corpus-szal (állíttatta Gyurcsányi János)

1823 említésre kerül a katolikus iskola

1841 új iskolát építtet Kállay Ráfael váci püspök

1867 templomfelújítás

1930 a templom már nem használható, az iskolában vannak a szentmisék. (Restaurált tornya a temetőben iránymutatónk lehet)

1935 a falu Palásty István jegyzősége alatt saját erőből teljesen új 3 szobás plébániát épít (=mai), a plébániának kegyurai nem voltak

1941 Bándy Tibor plébános nagy lelkesedése magával ragadja a falut. Téglajegyeket jegyeztetve gyűjtésbe kezdenek, s sok munkával, áldozatokkal új, a mai templomot építik fel, a Krista Menyhért atya ajándékozta telekre. Közben az alig 5 éve pap Bándy atya megbetegszik, elhuny. Vácon nyugszik. R.I.P. N.B! Az atya 1941-ben (!) évi 4 alkalommal újságot ad ki Katolikus Szó címmel.

1942. szeptember 8.: Kovács Vince püspök Kisboldogasszony (Kisasszony) tiszteletére felszenteli a templomot.

1945. szeptember 11. Historia Domus: 250 (gyalog)zarándok Szentkútra, többnyire férfiak, köztük 22 hazatért hadifogoly. (1958-ban is jött még haza hadifogoly aki fényképről felismerte a Noskó testvérpárt, mint egykori rabtársat).

1951 Pataki József plébános "önként felajánlja" 18 kh 75 négyszögöl földterületét az államnak.

1967 betiltják az úrnapi körmenetet a falu utcáján

1969 jún. 29-én primíciáját (első miséjét ) tartja a falu első papja Murányi Miklós, a Marsalkó és Noskó család sarja

1972 (aug. 20.) Szentkúti búcsún 120 fővel

2001 Szentivánon így válaszoltak a népszámlálás nemzetiségi és vallási kérdéseire:

Magyar 100%, katolikus 92,3%, evang. 5,4%. (a fővárosban 16 % nem is válaszolt, 19,5 % nem vallásos, számtalan szekta még a szomszéd falvakban is).

2008 Vasárnap is csak 15-20 fő a szentmisén. („Uram ha csak … igazat is találsz …?”)

Evangélikus egyház

A 150 éves török pusztítás után „Felvidéki luteránus tótokkal telepítik be …" - állt Antal Károly alsótoldi származású helytörténész értékes gyűjteményében. Valójában a visszatelepülő Aranyi és Siraky család időközben ágostai hitre tért

1779 fa harangláb készül

1798 ágostai (evangélikus) iskolai is működik, a tanterem egyben imaház is, Bér lelkészséghez tartoznak

1863 harangot kap az evangélikus templom. (Felirata: A szentiványi Ág. Htv. Evang. leány egyház tulajdona. Bozó Pál feügyelő, Moravcsik Mihály lelkész, Siraky Lajos gondnok, Kotász Mihály tanító alatt 1863. Öntötte Walser Ferenc Pesten.)

A XX. sz. második felében Bokor lelkésze látja el, ma újra Bérhez tartozik

Apró kő temploma (55 m2-es) rozogaságában megállítandó, egyszerűségében is szép, fa haranglábja felújításért kiált.

A II. Vatikáni zsinat után (Major atya idejében) használhatn(j)ák a szentiváni katolikus templomot, ill. ők felajánlották a bokri lelkészlakjukat misézésre.

Izraelita közösség

Zsinagóga

Sziráki járás temetője

Kocsma, szatócsbolt, köztisztelet, viszonylag nagy létszám

Holokaust borzalmai (Braun, Haupt, Hevesi, Klark, Klein, Kohn, Leopold, Rosenfeld, ... család, kevés túlélővel)