Szomszéd falvak

Maholányi Pál 2017. november 02. 13:04
Farádi Veres Izabella festette nagyapámról a Magyar palóc festményt! Ki tud róla valamit?
A cserhátszentiváni templom mézeskalácsból 2016. február 24. 14:39
Bercsényi Kinga mézeskalács templomáról fényképes leírás a linkre kattintva érhető el:
http://www.cserhatszentivan.com/fileadmin/dokumentum/a-cserhatszentivani-templom-mezeskalacsbol.pdf
Farádi Veres Izabella levele 2015. január 17. 15:00
Tisztelt Plébános Úr!
Engedje meg, hogy eddig mint ismeretlen felkeressem.
Alsótoldon születtem, Szentivánon kereszteltek 1884 évben. Szüleim Toldi földbirtokosok voltak, lakásunk az oszlopos nagy ház, melyet a falu kastélynak nevezett, most iskola és kultúrház – ott születtem. A falu és környéke nagy tisztelője volt családunknak.
Az idő eljár, kicsi gyermek koromban is szerettem ott minden fűszálat-vízágat-harmatcsepppet, rajta rét-erdő-mező és a szép parasztruhás kisleányok érdekeltek.
Pesten az angolkisasszonyok zárdájában nevelkedtem, honnan erőt szereztem nehéz életem elviseléséhez!
De már alkonyodik felettem!
Egy kérdésem volna tisztelt plébános Úrhoz: az ide mellékelt Szt Imre herceg festményemet szeretném a szentiváni templomnak ajándékozni – lehetséges volna azt ott általam elhelyezni? Mérete 2 méter. Szállításra letekerve a 2 méteres vak rámájával menne rolniba – de ott nekem kellene újból felfeszíteni. A rendes rámája vasúton szállítandó Pásztóig, és onnan talán a faluba akadna férfi, aki elvinné. Csak a szállítási költséget fogadja el a 2 község, mert nehéz anyagi körülményemmel nem tudnám fedezni.
Hogy művészi működésemről tájékozva legyen plébános úr küldök az akkori kiállításaimról 2 újságcikket, melyeket kérném a szíves válaszával nékem visszaküldeni.
Tisztelettel
Farádi Veres Izabella festőművész.
1955.VIII.1.
Összefogtak 2014. december 12. 13:38
„1911. évben márcz. hó folyamán készült a (szentiványi temetői) templomhoz vezető út. A cserhátszentiván, alsó- és felsőtoldi gyalogos hívek a követ kihányták,a szekeresek összehordták a helszínre, a kőművesek pedig lerakták. A kőkihányáson kívül a gyalogosok földmunkát is végeztek. a kövezetre a szekeresek kavicsot hordtak. Dicséretére válik mindazoknak, kik az út kiépítésével fáradoztak” - írta az akkori plébános.
Dr Bene+Tiborné+Sári+Györgyi 2013. március 14. 17:58
Ezekben a falukban dolgozott a férjem Dr Bene Tibor Állatorvos 11 évig
Alsótoldi születésű és ott nyugvó híres festő műve Szentiványon 2012. július 25. 18:13
Farádi Veres Iza(bella) (Alsótold, 1884 - Budapest, 1968)
Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mesterei Székely Bertalan és Benczúr Gyula voltak. Rajztanárként tevékenykedett. A nagybányai művésztelepen dolgozott 1917-ben és 1918-ban. A kecskeméti művésztelepet is látogatta. Kiállításokon 1925-től szerepelt a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, Milánóban, Londonban, New Yorkban. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a balassagyarmati Palóc Múzeumban.
A szentiványi templom szentélyének bal oldalán látható egy nagyszerű Szent Imre ábrázolás (lásd Fotó/Rk. templom 19. képe). 50 év után tavaly Bakallár Tibitől hallottam róla. Végre szombaton székre álltam, s ezt olvashattam: Farádi Veres Iza. Fiat mihi secundum verbum tuum (Legyen nekem a Te igéd szerint).
Garáb 2012. május 05. 09:50
ősi, festői falu, meghitt kápolnával. Édesapám szerette elkísérni Szabó István atyát misére, s ilyenkor harmóniumozott is. Haláláig büszke volt rá, hogy a háromszoros olimpiai bajnok és profiként verhetetlen Papp Laci - aki innen nősült - énekelt mellette a kóruson.
Nógrádsipek 2012. április 09. 17:00
Sipek. Testvér község. A Balás, Lehotzky, … család innen származik. A régi szentiványi templom faragott kövei a sipeki istenházába lettek beépítve. Nagyszombati szabadtéri Passio előadásuk igazán lélekemelő. Bővebben lásd: www.sipek.hu

***

Kortársainkat, a templomba járókat, a valami miatt ismertebbeket (pl. focizókat, mint Murár, Herédi, Sándorok) jól ismertük. A nevek felejtődnek, de néhányukat, pl.  Kutasóról Újházi Jenőéket, Bokorról a tiszteletes urat és Janot, a kalauzt szeretettel őrzöm lelkemben.

(MÁVAUT? Mindig Áll, Vagy Az Utasok Tolják)

Tótok. Bokron sokan laktak. Tisztességes, nagyon egyszerű nép. „Jano, Misa, Paja, hu!” húztuk őket, s persze más gúnyos népi mondások is elhangzottak néha a „szentiványi nemesektől” (2004-ben a szentivániaknál is kiemelkedőbben magas arányban szavaztak a kettős állampolgárságra !!! Úgy látszik eszükbe jutott saját kisebbségi sorsuk). Falunapkor, Bokron sétálva, átutazva több kedves régi arcot láttam, s szeretettel köszöntöttük egymást.

Toldi Miklós utódaival kedves rokonságokba is keveredtünk. Kápolnácskájukért külön tisztelem őket. Egykori templomukról írhatnának már!

Vareca? Kb. 15 éve, Szeged-Tápén kérdeztem Mikit és mamát, hogy mit jelenthet ez a gyermekkori szó. Kinevettek, hogy semmit, nem is simerik. Később szótáraztam: fakanál (szlovák).

Mátraszőllősön (Márk Alajos) kistarcsai internált, Csécsén (György Attila), Ecsegen (Bisztrai L.), Herencsényben (Zöldi Bua-Bua és Kalácska J.) börtönből szabadult, Surányban (Égi F.) és Szentivánon (Füles és Szegedi) feloszlatott szerzetesek voltak egyidejűleg a plébánosok. Békeidőben a legnagyobb plébániák ünnepelt papjai lehettek volna. Mind sztár a maga nemében, de igazi csapatot alkottak. Volt kitől tanulnunk.

Ecseg évszázadok óta esperesi központunk. Itt találták meg a legrégebbi népi betlehemes játék szövegét.

Egy ecsegi ünnepre ökölvívók érkeztek, talán Tarjánból. Nagyon sikeres bemutatót tartottak. Erősek, ügyesek, gyorsak voltak, de a kocsmában a késekkel szemben alulmaradtak.

Ecsegen voltunk focizni. Talán Szigeti Sanyi volt a kapusunk. Jó napot fogott ki. Eleinte pénzérmével, mad kövecskékkel dobálták, s amikor ez sem hatott késsel fenyegették. Persze a végén megúszta „szárazon”.

A kerítésünket az ecsegi néma kovács készítette. Édesapámmal gyalog mentünk le hozzá. ’56 utáni választások napja volt. Akkoriban abban is versengtek a települések, hogy ki végez előbb  a 100%-os szavazással – már a kora reggeli órákban. (választásnak nem lehet nevezni, mert csak egy komcsi volt, s gyakorlatilag kötelező volt rajta részt venni). Rokona volt a völgy lakója Ribár … Az öreg munkásőr volt és tajt részeg. A pisztoly ott volt az oldalán, amikor bejött a némához. Előbb indult hazafelé a patak mentén vezető gyalog úton mint mi, de részegsége miatt botladozott, utolértük. Egy útba eső buckán nem tudott átjönni. Megkért, hogy húzzam fel. Ez olyan jól sikerült, hogy átrepült a túloldalra s eltaknyolt. Nem mert egy szót sem szólni, mert édesapám egy „vándorbottal” közlekedett (s a pisztolyos elvtárs nagyon ingerelte). Az öreg előttünk sietett haza. A felesége az udvaron állt. Ribár elvtárs – talán félt, hogy meglátják csupa sár az egyik oldala – messziről szidni kezdte az asszonyt, s féloldalazva egyből az istállóba ment kihajtani a tehenet a legelőre. – 2005-ben olvasom a háza helyén/közelében lévő márványtáblán: „Ribár István 1928-2002 az erdők koronázatlan királya” Hm.

Fiatalok! Higgyétek, mert történelmi tény, olyan bunkók voltak, hogy jegyzőkönyvben rögzítették a 100% feletti sikert. - 2004 (!!!) novemberében Ukrajna orosz lakta részein is volt 104%.  Ott is természetesen a komcsi nyert volna! Más: a kommunizmus győzött a föld 1/6-án, de mi tovább küzdünk, s hamarosan, 1/7, 1/8, 1/9 …

Itt aztán igaz volt a Forányi Laci bácsitól hallott mondás, hogy „Nem Amerika, hanem Magyarország a korlátlan lehetőségek hazája, mert itt a leghülyébb ember is mindent elérhet ha …” – sajnos újra kezd igaza lenni.

A www.kutaso.hu írja 2008-ban az összlakosság és a 18 éven aluliak arányáról:

Alsótold

262/31

Felsőtold

168/22

Garáb

62/4

Bokor

141/17

Kutasó

109/22

Szentiván

152/7

Emlékezz és írj!

Bejegyzés a vendégkönyvbe

* - kitöltendő mező

*
*
*